A gyártók általában 20-25 éves teljesítménygaranciát adnak a napelemekre.

Bár ezek a számok önmagukban is jól mutatnak, érdemes megjegyezni, hogy a világon elsőként felszerelt rendszerek 50-60 éve is működnek. Még mielőtt rátérünk a napelemekre és az inverterekre vonatkozó garancia lényegi részére, fontos tudni, hogy a rendszerek csak megfelelő telepítés esetén termelnek áramot biztonságban több évtizedig. A pontatlan szerelői munka gyakran rendellenes működést eredményez, ezért érdemes megfontolni, hogy jól képzett szakemberekre bízzuk a munkálatot. A napelemekre 10 év termék- és 25 év termelési garancia vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy 10 éven belül bármilyen gyártási hibát garanciálisan javít, cserél a vállalat. A termelési garancia 10 évre 90%-, 25 évre pedig 80%-os termelést biztosít. A gyártó ezzel szavatolja, hogy a rendszer 25 év működés után is minimum 80%-on teljesít. Az inverterekre a gyártók jellemzően 5-10 év garanciát adnak. A garancia természetesen újabb 5-20 évvel bővíthető, viszont itt is érdemes megjegyezni, hogy egy jó minőségű inverterben egy életen át megbízhatunk. Tehát az eszközök meghibásodására igen csekély esélyek vannak. Amennyiben mégis rendellenesen működik, a gyártó a jótállási időn belül térítésmentes cserét garantál. Ilyenkor a felhasználónak nincs más dolga, mint bejelentést tenni az inverter gyártó honlapján, és 72 órán belül a szakemberek orvosolják a problémát.

Valóban 0 Ft a napelemadó?

2017 március 31-től érvényes rendelet szerint a 4 kW feletti rendszerekre vonatkozik napelemadó, viszont ennek összege jelenleg 0 Ft. Tehát létezik az adózási forma, de nem kerül semmibe és attól sem kell félni, hogy ez a közeljövőben megváltozik. Mivel a napenergia felhasználásra széles körben megnövekedett az igény, a kormány egyre inkább támogatja a megújuló energiaforrásokat.

Napelemes rendszer tervezéséhez mutatunk pár egyszerű lépést.

Ennek hála egyre több lakóházon láthatunk napelemes rendszereket, ami egy rendkívül pozitív tendencia, írta az mnnsz.hu. A megfelelő rendszer kiépítése előtt a napelemes rendszer tervezése alapvető fontosságú. Néhány fő lépésen keresztül pedig könnyedén meghatározható mekkora rendszerre is van szükség.

Fogyasztás meghatározása

A legegyszerűbb a fogyasztás meghatározására, ha leellenőrizzük a legutolsó néhány villanyszámlánkat. A legcélszerűbb a legmagasabb értékű villanyszámla kiválasztása és annak felszorzása 12-vel, így egy jó kiinduló alapot kaphatunk arra vonatkozóan milyen méretű rendszerre is lenne szükségünk.

Napelem teljesítmény meghatározása

Miután megvan az éves átlagos áramfogyasztásunk, elkezdhetjük a tervezési folyamatot, vagyis kiszámíthatóvá válik mekkora névleges teljesítményű napelemes rendszerre is lehet szükségünk. Technológiától függően egy 1kWp (kilowatt peak, azaz pillanatnyi csúcsteljesítmény) teljesítményű napelemes rendszer 1200-1250 kWh villamos energiát képes termelni. Amennyiben havi fogyasztásunk 300kWh, abban az esetben éves szinten 3600kWh az éves fogyasztásunk. Tehát ahhoz, hogy az éves energiaigényünket fedezhessük, ahhoz szükségünk van 3db 1kWp teljesítményű napelemes rendszerre, vagyis összességében egy 3kWp teljesítményű napelem rendszer képes kielégíteni az energiaszükségletünket.

Természetesen ezek a teljesítmények csupán névleges értékek, a szükséges rendszer méretét befolyásolja a tájolás is.

Napelem inverter választása

A napelemek önmagukban nem termelnek hasznosítható villamos energiát háztartásunk számára. A rendszerhez szükséges egy úgynevezett inverter, ami a napelemek által termelt egyenáramot átalakítja a hálózatban lévő váltóárammá.

Az inverter a napelemes rendszer szíve és hatásfoka nagyban befolyásolja a rendszer összteljesítményét is. A piacon nagyon sokféle gyártmányú inverter elérhető, mind ár mind minőség alapján ki lehet választani a megfelelőt. Ebben segítségünkre lehetnek az invertergyártó vállalatok méretező/kiválasztó programjai, amelyekkel könnyedén meghatározható a megfelelő inverter.

Az inverter kiválasztásánál további szempont az, hogy egy ún. sztringes vagy multisztringes inverter-e. Az egyes sztringek a sorba kapcsolt napelem modul csoportokat jelentik. A sorba kapcsolt napelem modulok kapcsolódnak az inverterre. A soros kapcsolás esetén a feszültségek összeadódnak, ezért meg van határozva, hogy maximum mekkora csoport kapcsolódhat egyben az inverterre.

A multisztringes inverterek esetében ez a maximum nincs meghatározva, valamint nem elhanyagolható az sem, hogy az egyes napelem modul csoportok teljesítményét mindig a leggyengébben termelő napelem határozza meg. Ezért két eltérő dőlésszögű és/vagy tájolású napelem csoportot sem javasolt egy sztringbe kötni. Ezért mindenképpen mérlegelni kell, hogy multisztringes invertert alkalmazunk, vagy pedig több kisebb napelem invertert.

Napelemes rendszer helyének meghatározása

A napelem rendszer tervezésénél a végső lépés az elhelyezés megtervezése. Ez leggyakrabban cseréptetőre történik. Fontos, hogy olyan tetőfelületet kell kiválasztani, amire nem vetődik árnyék, vagy a lehető legkevesebb az egész nap folyamán. Emellett a tájolása legyen Dél-Nyugat illetve Dél-Kelet között. Minden telepítés esetén hasonló a tervezési elv, legyen az elhelyezés lapos tetőn vagy talajon. A rendelkezésre álló terület korlátozhatja a napelemes rendszerünk méretét, ilyen esetekben érdemes elgondolkodni magasabb hatásfokú elemek alkalmazásán. A tervezést segítheti adott esetben látványterv elkészítése, amelyet szinte teljesen élethűen el lehet készíteni 3D-s programok segítségével. Ezt a tapasztalt minőségi munkát végző cégek többnyire a vevők rendelkezésére is bocsátják.

Lenullázhatjuk a villanyszámlát napelemes rendszerrel?

Sokaknak feltűnt már, hogy a napelemek között is vannak különbségek. A panelek közötti differencia nem csak a teljesítményben és gyártókban állapítható meg, hanem azok mélyebb felépülésében, formavilágában és egyéb specifikációikban is. A napelemes rendszer telepítése előtt érdemes a témakört körbejárni, és megismerni az összes típust, hogy megfelelő döntés szülessen a kialakítani kívánt rendszer esetében. A legideálisabb rendszerelemek megválasztását segíti ezen cikk is, melyben ismertetésre kerülnek a különböző napelemtípusok és sajátosságaik.

A NAPELEMEK CSOPORTOSÍTÁSA

A napelemeket alapvetően két fő csoportba sorolhatjuk az alkalmazott technológiájuk szerint: vékonyfilm rétegű és kristályos típusokba. Utóbbi kategóriának további két változata is ismert a piacon: a mono-, illetve polikristályos. A kristályos technológiák számítanak jelenleg a legjobb és legelterjedtebb típusoknak, a hatalmas napelemparkokban és az épületek tetején is többnyire ezekkel találkozhatunk. A vékonyrétegű napelemek előállítása során a hordozórétegre kerülnek felgőzölésre a félvezető felületek, ezáltal ezek akár hajlékony, domború felületeken is működtethetők. Ezen típusoknak a hatásfoka 5-8%, ami némiképp elmarad kristályos társaiétól, továbbá fontos megjegyezni, hogy a mono- és polikristályos rendszerek 2,5-3-szor kisebb felületet igényelnek ugyanakkora energiamennyiség előállításához. A mono- és polikristályos napelemek nagy tisztaságú szilícium cellákból épülnek fel, melyek általában egy többrétegű műanyag hátlap és egy edzett üveglap közé kerülnek rögzítésre. A két altípus leginkább gyártási módja alapján különböztethető meg. Megjelenésükben is könnyű megkülönböztetni őket, mivel a polikristályos napelemek cellái kékes-lila színűek és négyzet alakúak, a monokristályosé pedig nyolcszögletűek és szürkés, fekete árnyalatúak.

MILYEN NAPELEMET ÉRDEMES VÁLASZTANI NAPELEMES RENDSZERÜNKHÖZ?

A fentiek ismeretében egyértelmű, hogy a háztartások és vállalkozások számára a legoptimálisabb, ha a kristályos napelemek közül válogatnak. A további döntéshozatal során érdemes mérlegelni a két altípus között felmerülő pro és kontra érveket. A monokristályos napelem jelenleg a leggazdaságosabb és leghatékonyabb megoldásnak számít a 20-22%-os hatásfokát tekintve. Ezeknek a paneleknek az egyik további nagy előnye, hogy a rájuk vonatkozó gyártói garancia általában 25 év, élettartamuk pedig meghaladja a 30 évet is. A pozitív tulajdonságok mellett ugyanakkor a negatív jellemzőkről is szót kell ejteni. A monokristályos napelemek sokkal érzékenyebben reagálnak a nem megfelelő tájolásra és dőlésszög-beállításokra, mivel a szórt napfénnyel nem gazdálkodnak megfelelően. Ez a típus csupán direkt, közvetlen napsütés esetén képes a meghatározott teljesítményhez közeli értékeket leadni. Ezen oknál fogva nem az egykristályos napelem a legelterjedtebb paneltípus a piacon. A polikristályos napelemek előállítása jóval kevesebb energiába és időbe kerül, mint a monokristályosé, így alacsonyabb a beszerzési költségük is. Ennek a paneltípusnak a hatásfoka alig marad el az előzőekben ismertetett fajtától, ami általában 15-19%. Ez a változat kevésbé érzékeny a dőlésszög és tájolási beállításokra, mert a szórt fénnyel is képes hatékonyan gazdálkodni. Szórt, vagyis diffúz sugárzásról pedig akkor beszélhetünk, amikor a közvetlen napsugárzás szóródik szét a felhőzeten, vagy a légköri részecskéken. Az előnyök mellett meg kell említeni a polikristályos napelemtípus hátrányát is: magas hőmérsékletre teljesítménycsökkenéssel reagál. Összességében viszont ez a változat a legelterjedtebb, ezekből áll a háztartási méretű napelemes rendszerek többsége és a nagyobb erőművek is.

A magyarországi jogszabály szerint a háztartási méretű napelemek nem építési engedélykötelesek. Az ezzel kapcsolatos félreértést sok esetben az okozza, hogy a szigetüzemben működő 50 kW-ot meghaladó rendszerek már engedélyhez kötöttek, ugyanis ezek méretükből adódóan már nagyobbak, mint a háztartási rendszerek. Az ilyen jellegű napelemek engedélyeztetése egy hosszabb folyamat, amihez több szakhatóság bevonása és jóváhagyása is kötelező. De a hálózatra visszatápláló napelemek esetében be kell jelenti a területileg illetékes áramszolgáltatóhoz a rendszert.

A napelemek energiaigényes folyamat során készülnek el. Az alapos munkálatoknak és a minőségi alapanyagoknak köszönhetően jól tűrik az időjárás viszontagságait. Mivel nem rendelkeznek mozgó alkatrésszel, ezért átlagos használatnál nincs olyan körülmény, ami miatt tönkre mehetnének.

A szélsőséges időjárást a rendszerek jól bírják. A minősítési eljárás része, hogy bizonyos magasságból acélgolyókat zúdítanak a napelemre, ezzel is imitálva a jégeső körülményeit. Az edzett üveglapok kiváló védelmet nyújtanak mind a szélből, jégesőből, vagy egyéb mechanikai behatásokból származó sérülés ellen. Azt azonban fontos észben tartani, hogy sajnos a napelemek törhetnek, sérülhetnek minden olyan esetben, amikor a házon lévő tetőt is komoly kár éri.

Még mielőtt bárki hozná a létrát, hogy felmásszon a tetőre, jobb, ha tudja, semmilyen karbantartási, tisztítási munkára nincs szükség. A napelemeket eleve úgy gyártják, hogy azokon gyakorlatilag semmi sem tud meghibásodni. Nincsenek mozgó vagy kritikus elemei. Tehát a felhasználó akkor is teljes biztonságban tudhatja a rendszert, ha évek óta nem látta közelről. Biztosan esik annyi eső, ami helyettünk alvégzi a karbantartást!

Nincs csatlakoztatási költség. Mivel a rendelkezésre álló teljesítményig épül be a napelemes termelő berendezés, a csatlakozás megerősítésére nincs szükség. A meglévő mérőberendezés cseréjét, vagy elektronikus mérő esetén annak átprogramozását az elosztó hálózati engedélyes saját költségére elvégzi.

Napkollektor fogalma

A két technológia közül az egyszerűbb működési elvűnek a napkollektor tekinthető. A rendszer lényege, hogy a kültéri egységben folyadék kering, amely lehet víz, vagy fagyálló tulajdonságokkal rendelkező folyadék. A kültéri egység magába gyűjti a napenergiát azáltal, hogy a benne található folyadék felmelegszik. Ezt a folyadékot a felmelegítést követően egy úgynevezett puffer tartályban tárolják. Ez többnyire kiválóan szigetelt falakkal rendelkezik, így a meleg víz hőmérsékletét is tovább képes tárolni. Ebből a tartályból szükség esetén a melegvíz bármikor felhasználható mosogatáshoz, tisztálkodáshoz, de akár fűtéshez is alkalmazható, így nem csak maga a víz, hanem a begyűjtött hő is kihasználhatóvá válik. A napkollektoroknak több típusa van, és bár működési elvükben nem különböznek egymástól, megvalósításukban eltérnek. Manapság a két legelterjedtebb a vákuumcsöves, valamint a sík kollektor.

A napelem a napkollektorhoz viszonyítva egy jelentősen eltérő rendszer. Míg a napkollektor "csak" hőenergiát tárol, addig a napelem a Nap fényenergiáját alakítja át (egyen)árammá, amit ezután képes tárolni és szükség esetén tovább alakítja váltóárammá is, hogy eszközeinket árammal láthassuk el. Természetesen a napelemeket is több típusra oszthatjuk, ezek az amorf szilíciumos, monokristályos- illetve polikristályos szilíciumot tartalmazó napelemek.

Érthető módon éjszaka ezek a napelemes rendszerek képtelenek arra, hogy energiát állítsanak elő. Ilyenkor készenléti állapotban várják, hogy a Nap ismét felkeljen és megkezdhessék a működést. Az éjszakai zöldenergia-ellátásra az egyetlen megoldás, ha szigetüzemű rendszert hozunk létre, amely az akkumulátorok révén folyamatosan, még éjszaka is tudja biztosítani bizonyos berendezések működéséhez a szükséges energiát. Ugyanakkor tudni kell, hogy ekkor sem termel áramot a rendszer, hanem azt a napközben előállított felesleget tudjuk használni, amit az akkumulátorokban eltároltunk. Az ilyen típusú rendszereknek viszont az az egyik nagy hátránya, hogy a tárolókapacitás rendkívül megnöveli a szerkezet költségét. Amennyiben hagyományos napelemes rendszerben gondolkodunk, és nem szigetüzeműben, akkor sem kell aggódnunk, hogy az éjszakai fogyasztásunk miatt jelentős áramszámlánk lesz! Ennek pedig az az oka, hogy a fotovoltaikus rendszerek a nappali időszakban általában sokkal több energiát állítanak elő, mint amire a háztartásunknak szüksége van. Ez a felesleg betáplálásra kerül a hálózatba, amit az ad-vesz villanyóra nyomon követ.